MEDIÁCIÓ
Párkapcsolati krízis I Válási Mediáció I Üzleti Mediáció
A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége. Dan Millman
A mediáció egy speciális konfliktusmegelőző és -kezelési módszer, amely olyan vitás helyzetek megoldására alakult ki, ahol a felek már nem képesek közvetlenül megegyezni egymással.
Lényege, hogy a két vagy több fél vitájában, a konfliktusban állók beleegyezésével, egy külső, semleges, pártatlan harmadik résztvevő, a mediátor közvetítve segíti a feleket a közös megoldás kidolgozásában. A mediátor segít tisztázni a konfliktus természetét és olyan megoldást találni, amely az érintettek számára kielégítő, célja, hogy a vitában érintett felek kölcsönös megállapodással zárják a konfliktusukat.
Az Európai Unió fejlődésében a gazdasági unió érvényesül, a hatályos EK. irányelvek a mediátort független szakmai munkát végző szolgáltatóként határozza meg, a viták kezelésének alternatív eljárási lehetőségeként. Magyarországon 2002-ben fogadta el az országgyűlés a Közvetítésről szóló törvényt, 2012-ben a mediáció területén társadalmi szervezetek találhatóak, melyek közül egyes szervezetek az EK irányelveknek megfelelő mediáció kialakulásán, változásai jogszabályai körül őrködnek. (pl. Magyar Fogyasztók és Ügyfelek Országos Érdekvédelmi Szervezete, Magyarországi Állampolgári Jogvédő Központ stb.)
A közvetítői eljárásban a közvetítő mediátor dolga, hogy segítse a felek közötti párbeszéd helyreállítását. Meghallgatja a felek álláspontját és elősegíti, hogy az eljárás végén írásbeli megállapodás jöjjön létre. A bírósági eljárásokkal ellentétben, a közvetítői eljárás nem nyilvános és fontos szabály, hogy a közvetítőt kiemelten szigorú titoktartási kötelezettség terheli.
Az eljárás során tudomására jutott tényeket és adatokat nem hozhatja nyilvánosságra, még a perben eljáró bíró sem szerez tudomást az ott elhangzottakról. A közvetítői eljárás során létrejött megállapodás azon részét, amely a felek között megindult peres eljárás tárgyát képezi, a bírósági eljárást vezető bíró egyezségbe foglalja és egy végzés keretében jóváhagyja. A jóváhagyott egyezség ugyanolyan kötőerővel bír, mintha a bíróság a hosszadalmasan, akár évekig is elúzódó és jelentős költséggel járó peres eljárás lefolytatása után ítéletet hozna.
Közvetítői eljárásban részt vehetnek olyan személyek is, akiknek a bíróságok előtt nincs folyamatban peres ügye, vagy nem bírósági közvetítőt szeretnének igénybe venni. Fontos megjegyezni, hogy a mediáció lefolytatásáért, a feleknek a közvetítő tevékenységéért díjat kell fizetniük. Ennek összegéről szabadon állapodhatnak meg a közvetítővel, mely azonban minden esetben jelentősen kedvezőbb, mint az évekig elhúzódó perek ügyvédi és egyéb költségei.
*Felmérések szerint a mediációk 90%-a sikeres peren kívüli megegyezéssel zárul és nagyobb a z egyezség betartási
Amennyiben a közvetítői eljárás nem jár sikerrel és a feleknek nem sikerül közösen elfogadott megállapodást kötni, a bíróság folytatja le az eljárást és a hagyományos bírósági úton, ítélettel dönti el a felek között fennálló jogvitát.
Végrehajtható-e a megállapodás?
A megállapodás több módon tehető végrehajthatóvá. Amennyiben közvetítői eljárásban a felek között megállapodás jött létre, annak egyezségként történő jóváhagyása érdekében bármelyik fél – vagy akár együttesen – kérhetik a bíróságtól az egyezségi kísérletre idézést. A bíróság által jóváhagyott egyezség a jogerős ítélettel egyenértékű, végrehajtható.
A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás közjegyzői közokiratba foglalható, így végrehajthatóvá tehető.
Egy peres eljáráshoz képest, mennyi idő alatt lesz kézzelfogható a mediáció eredménye?
Míg egy peres eljárás évekig elhúzódhat, a mediáció akár hetek alatt eredményre vezethet. Nem ritka az olyan helyzet, amikor 3 óra alatt egyezségre jutnak a felek.
A mediátor köteles visszautasítani a felkérést:
ha a felek bármelyikével szemben összeférhetetlenség merül fel, mely az alábbi okok valamelyikének vagy azok együttes fennállása esetén áll fenn:
- a közvetítő valamelyik felet már egy másik ügyben képviseli
- az érintett felek bármelyikével rokoni kapcsolatban áll
- a felek bármelyikével munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban áll
- érintett az ügyben
- elfogult az üggyel kapcsolatban
Amennyiben a mediátor elfogadja a felkérést, a feleket elfogadó nyilatkozatban meghívja az első közvetítői megbeszélésre. A feleknek, mint már írtam fentebb az első közvetítői megbeszélésen személyesen, együttesen kell megjelenniük.
Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indíthatja meg.
Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő - a kérelem kézhezvételét követő - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.
A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott bírósági eljárás keretében érvényesítsék.
Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol a közvetítői eljárás lőre egyeztetett díjával. A felek költségére - kérelmük alapján - a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.
A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.